2013. december 26., csütörtök

10. fejezet: Új pizsama

Hali. :)
Sokat késve, de meghoztam az új részt. Remélem attól még nem pártoltatok el tőlem és olvasni fogjátok!
Azt is remélem, hogy tetszeni fog nektek a rész!
Várom a kommenteket és esetleg az újabb feliratkozókat!
Kellemes ünnepeket!
Jó olvasást! :)
----------------------------------------------------------------
*Stella szemszöge*
Nagyon jót nevettem Calumon.
- Szeretném, ha ott lennél az akusztikus koncertünkön 7-én. - nézett a szemembe.
- Hát, ha szerzel nekem jegyet, ott lehetek... - mosolyogtam.
- Oké. Akkor már intézkedem is! - szólt. - Addig te menj be az öltözőnkbe. A srácok biztosan ott vannak. - tanácsolta.
- Nem maradhatok inkább itt? - kérdeztem kicsit bátortalanul.
Fura lenne Luke-kal találkozni, meg még a végén beszólok valamit Ashnek.
- Jobb lenne, ha inkább odamennél hozzájuk! - mondta, majd kilépett az ajtón és magamra hagyott.
Pár percig csak ott álltam és néztem ki a fejemből, aztán nagy nehezen elindultam a srácokhoz. Próbáltam minél kisebbeket lépni és lassítani a tempómon.
- Hello. Hát, te? - lépett mellém Josh, a 1D dobosa.
- Szia. - néztem fel rá. - A 5SOS öltözőjébe igyekszem. - mosolyogtam.
- Oh... Te lennél Stella? - mért végig.
- Igen. Miért? - néztem kicsit értetlenül.
- Semmi... Csak Calum be volt zsongva, hogy Ő is, vagyis te is itt leszel a koncerten... - kaptam meg a választ.
Eléggé lesokkolt.
- Hogy tetszett a koncert? - váltott témát.
- Szuper volt, mint mindig. - mosolyogtam.
- Ti már így spanolgattok? - lépett mögénk Cal, majd átkarolta mindkettőnk vállát.
- Csak épp összefutottunk. - mondta Josh. - Jó az ízlésed. - nézett fel Calumra, aztán elment.
Értetlenül bámultam magam elé.
- Öö... Akkor itt a jegy a koncertre. - nyomta a kezembe.
- Rendben. Köszi. - nézegettem a papírdarabot.
- Megyünk a srácokhoz?
- Nem tudom. Szerintem nekem már mennem kéne...
- Be sem köszönsz nekik?
- Oké. Köszönök, de aztán már megyek is.
Előkaptam a telómat, majd írtam apának, hogy 10 perc múlva ott leszek az aréna előtt.
- Sziasztok. - köszöntem a srácoknak, amikor beléptünk az öltözőjükbe.
- Stellíta. - sietett hozzám Mikey.
- Mi? - néztem furán.
- Semmi... Csak próbáltalak becézni... - nevetett, majd megölelt.
Ash is felállt, aztán átölelt. Luke nagy nehezen hozzám lépett.
- Szia. - nézett le a szemeimbe.
- Szia. - köszöntem vissza neki.
Átöleltük egymást.
- Én még nem is öleltelek meg! - szólt Calum, aztán széttárta karjait. Elmosolyodtam. Elfogadtam az ölelését. Bezárta karjait, majd dülöngélni kezdtünk jobbra-balra, így "hintáztatva" magunkat.
- Nem ültök le? - kérdezte Ash.
- Nem, mert csak beköszönni jöttem. - feleltem.
- Óó... Akkor majd máskor. - mosolygott.
- Okvetlen. - mosolyogtam vissza.
A telefonom kijelzőjén megjelent apa neve, vagyis ideért és rám vár.
- Hát, nekem akkor mostmár mennem is kell. - mondtam. - Sziasztok. - intettem egyet.
- Kikísérlek. - szólt Calum.
- Rendben. - mosolyogtam fel rá, ő pedig le rám.
- Nem fogsz így fázni? - kérdezte, utalva arra, hogy rövidujjú pólóban, dzseki nélkül vagyok.
- Nem hiszem. - feleltem. - Hatkor még meleg volt...
Kiléptünk az aréna ajtaján. Körülnéztem, de sehol sem láttam a fekete Range Roverünket.
- Ezt nem értem... Hol van apa? - szóltam idegesen.
Felhívtam, hogy hol van.
- Megálltam még az élelmiszerboltban, mert anyád egy egész listát írt fel. - magyarázta a telóba.
- De akkor minek csörgettél meg? Velem nem lehetett volna bevásárolni?! - kérdeztem tőle kicsit dühösen.
- Azt gondoltam, hogy még egy darabig nem jösz ki, mert elleszel Calummal.
- Mi? - döbbentem le.
- Semmi... Nemsokára ott leszek. - nyomta ki a készüléket.
- Nemsokára jön... - mondtam Calumnak.
Csak csendben álltunk egymás mellett.
- Brr.... - rázott ki a hideg.
- Hűvös van, igaz? - kérdezte, majd rám terítette a kék ingét. - Tessék. - mosolygott kedvesen.
- Köszi. - mosolyogtam vissza rá. - De így meg te fogsz megfázni. - néztem végig rajta.
- Nem fogok. - bizonygatta.
- Gyere ide. - tártam szét karjaimat, aztán magamhoz öleltem. Így melegítettük egymást.
Arcomat megint a mellkasának nyomtam és belélegeztem finom illatát. Calum az arcát a hajamba nyomta.
Hallottam, ahogy közeledik egy autó, így elengedtem a magas srácot.
Mosolyogva figyeltem, ahogy lelassít a sötét kocsi.
- Jó estét! - köszöntötte apát illedelmesen Cal.
- Szia, apa. - mosolyogtam.
- Szervusztok. - nyomott egy puszit a fejemre, majd lekezelt a mellettem álló magas sráccal.
- Dr. Nick Pale. - mutatkozott be diplomatikusan apukám.
- Calum Hood. - utánozta Cal is.
- Ázsiai vagy? - tett fel egy elég kínos kérdést.
Lesütöttem a szemem.
- Nem... Skót és Kiwi. - felelte Calum nyugodtan.
- Oh... Akkor elnézést. - mosolygott furán. - Mehetünk? - nézett rám. Csak bólintottam egyet.
Elindultam az autó felé, aztán megtorpantam.
- Upsz... Még az inged. - fordultam vissza Calumhoz.
- Maradjon nálad. - mosolygott. - Szuvenííír. - húzta el a szó végét.
Elnevettem magam.
- Szia. Viszlát. - köszönt el tőlünk.
- Szia. Jóéjt! - intettem neki egyet.
Apa is elköszönt, aztán már el is indultunk.
- Aranyos srác. - szólt apa mosolyogva, miközben az utat bámulta.
- Igen, az. - mosolyogtam én is.
- És milyen intelligens. - áradozott tovább.
Ohó, akkor még nem hallotta baráti társaságban káromkodni.
- Jó téged ilyen boldognak látni, Kicsim. - mondta komolyan.
- Nekem meg jó boldognak lenni. - mosolyogtam tovább.
Eszembe jutott, hogy írok egy sms-t Calnak, így előkaptam a telómat, aztán pötyögni kezdtem: 'De jó, lett egy Calum illatú pizsim^^. :DD Stel.'. Nemsokára jött a válasz: 'Hmm... Az ingemben fogsz aludni... :$$ Használd ki! ;)'.
Elmosolyodtam sorait olvasva .
Begurultunk a házunk elé. Kiszálltunk az autóból, aztán bevonultunk a nagy fehér épületbe.
- Na, milyen volt a koncert? - 'kapott le' egyből anya. - Óó.... Egy srác inge.... - nézett végig rajtam.
Elég kérdőn nézett rám. Nagynehezen felfogtam, hogy miért. Az orra alá dugtam az anyagot, hogy fel-e ismeri az illatot.
- Calumtól kaptad... - nézett vidáman.
Csak bólintottam egyet egy 1000 vattos vigyorral a fejemen.
- Na, látod, hogy megérte elmenned?! -tette a csípőjére két kezét.
- Hú..., de még mennyire! - mondtam boldogan, aztán felrohantam a lépcsőkön.
Miután lezuhanyoztam és elkészítettem a vacsorámat, még leültem a laptopom elé, aztán bekapcsoltam és bejelentkeztem twitterre.
A weboldal ezerrel pörgött. Mivel bekövettem jó pár 5SOS-ös oldalt, láttam a posztjaikat. Tettek fel képeket a mai koncertről. Néhány képre különösen felfigyeltem, ugyanis rólam és Calumról készültek, amikor előttem ült és 'őrizett' engem.
Volt egy olyan kép, amin a hajába túrok, aztán kettő olyan, amikor lelógatom a vállán a karjaimat, ő meg fogja az egyik kezemet. A kiírások kb. ilyenek voltak: 'Ki ez a lány?!', 'Miatta szakított Maddievel?', 'Járnak?!'. Ideges lettem. Úgy döntöttem, írok Calumnak. Belinkeltem neki a három képet, aztán írtam is hozzá: 'Remélem már láttad ezeket... Sajnálom! :/'. Csak pár perc múltán jött a válasz: 'Nem kell sajnálnod! :) Nyugi! U.i.: Milyen jól nézünk kki a képeken. :DD'.
Elnevettem magamat az utóiratot olvasva. Gépelni kezdtem a válaszom: 'Bolond vagy! :* Na, megyek aludni (az ingedben)! ;) Jóéjt! :)'. Egy kicsit hezitáltam a küldés gombnál, de aztán tök mindegy alapon elküldtem. Kijelentkeztem twitterről, majd kikapcsoltam a laptopot és lefeküdtem aludni.