2014. szeptember 17., szerda

1. díj ~ Liebster Award

Embereeeek!!!!!!
Már a bejegyzés címéből kivehettétek, hogy miről is van szó, hisz elég nyilvánvaló, de igen megkaptam az első díjamat erre a blogra! Egyszerűen nincsenek rá szavak, hogy mennyire jól esik és milyen boldog vagyok! Tényleg nagyon köszönöm Calum Irwinnek, hogy engem is besorolt a többi megjelölt emberkéje közé!
Ha pedig már hálákodni kezdtem, akkor szeretném nektek most itt megköszönni, hogy vagytok nekem és támogattok a munkámban! El sem tudjátok képzelni, hogy mennyire jól tud esni! Imádlak titeket és remélem, hogy továbbra is velem tartotok majd! <3



Most pedig akkor kezdjünk bele a díjhoz tartozó feladatokba. :D

Szabályok:
- Írd ki, kitől van!
- Írj 11 dolgot magadról!
- Válaszolj 11 kérdésre!
- Írj 11 kérdést!
- Küld tovább 11 embernek!

11 dolog rólam:
1. Szlovákiai magyar vagyok.
2. 16 éve boldogítom a szüleimet, illetve az egész családot.
3. Ezenkívül még van két blogom, amiből egyet már befejeztem.
4. Van két nővérem, akik az átlagnál sokkal idősebbek tőlem, ugyanis úgymond "kései gyermek" vagyok.
5. Könyvelői, gépészeti, menedzseri és vállalat vezetői szakra járok egy (szerintem) eléggé jó suliba (el tudom képzelni, hogy ez mennyire érdekelhet titeket, sorry).
6. Magas szintű (ha írhatom így) önbizalomhiányban szenvedek. :/ Nagy lelkierő kellett ahhoz, hogy a nyilvánosság elé tárjam az írásaimat.
7. Szinte anyanyelvi szinten beszélem az angolt, de persze azért még nekem is van mit tanulnom.
8. Magyarországon és Ausztrián kívül még nem jártam messzebb külfüldi országokban.
9. Félig vérbeli magyar vagyok, mert a nagypapám Magyarországról származott.
10. Muszáj németet is tanulnom.
11. Gyakran eléggé döntésképtelen tudok lenni, sajnos. :/

11 kérdés:
1. Kedvenc színed? - Minden színt szeretek, de a türkiz és a fekete a fav, mert utóbbi mindenhez passzol.
2. Kedvenc sorozat? - Bár mégcsak az első évadot néztem végig a nyári szünet alatt, de a Vámpírnaplók nagyon megfogtak.
3. Mennyi időbe telik megírnod egy részt? - Akár több órát is képes vagyok eltölteni vele a folytonos javítgatások miatt, mert gyakori, hogy nem vagyok megelégedve egy kifejezéssel és akkor az egész mondatot át kell gondolnom.
4. Kedvenc film? - A macskám, a családom és a fiúk hosszú ideig a bestem volt, de most azt hiszem áttértem Az apró bökkenő címűre. Apropó, ha nem láttad még, akkor okvetlen pótold be! ;)
5. Milyen zenéket szeretsz? - Persze, elsősorban 5SOS orrba-szájba. :D Egyébként minden félét szeretek a lényeg, hogy megfeleljen az ízlésemnek és megfogjon a dallama, bár a romantikusabbak talán közelebb állnak hozzám.
6. Van valami hobbid? - Elsősorban az írás. Esetleg a zene hallgatás, ha az hobbinak számíható? :D
7. Ki a kedvenced a 5SOS-ből? - Először Luke volt a kedvencem a 5SOS-ből, aztán áttértem Calumre, most pedig megint visszatértem a szöszihez. Nem tehetek erről, egyszerűen lehetetlen választani négyőjük közül! poor me :(
8. Valami cikis sztori? - Per pillanat semmi nem ugrik be, de biztosan volt már jó néhány kínos esetem.
9. Van tervben egy új blog? - Most kezdtem a Fire nevezetűt, de ugye tervek mindig vannak. ;)
10. Mit jelentenek számodra az olvasóid? - A világot azt hiszem, hisz nálkülük nem tartanék itt. :3
11. Egy dolog, amit nagyon szeretnél megkapni a jövőben? - Bár ezt nem hiszem, hogy kapnám, de nagyon szeretnék elutazni Amerikába vagy Angliába.

Emberkék, akiknek én küldöm a díjat:
Emily Night - Szerelem a láthatáron
Miss Edina - Hello Mr. Hemmings
Rivnyák A. Loretta - Wherever you are [Luke Hemmings Fanfiction]
Hope Higgings - Wrapped around your finger
Nirvana (bocsi, nem tudom az igazi neved, de így említetted magad a blogod chatjén) - Murder

2014. szeptember 13., szombat

21. fejezet: Tökéletesnél is tökéletesebb

Hey. :D
Végre meghoztam az új részt, aminek remélem örültök és ha tetszett komiztok, vagy feliratkoztok, illetve csatlakoztok a FB-csoporthoz, aminek linkjét lejjebb megtaláljátok!
Örülnék annak is, ha benéznétek a Luke-os blogomra, aminek még kicsit az elején járok, de azért remélem elnyeri a tetszéseteket!
Ennyit szerettem volna, most pedig jöjjön a bejegyzés érdekesebb része. ;)
Jó olvasást! :*

FB-csoport:        We need to be together

Luke-os blog:         Fire
------------------------------------------------------------------------
*Calum szemszöge*
Stella nemsokkal a hotelba érkezésünk után álomba szenderült. Mivel nem akartam őt felébreszteni, majd még hazacincálni, ezért felhívtam Nataliet.
- Jó estét, Natalie! - köszöntöttem, amikor felvette a telefont.
- Calum. Történt valami? - rémült meg.
- Nem semmi komoly, csak Stella itt van velünk a szállodában, viszont elaludt, mert elfáradt a vidámparkban és szeretném megkérdezni, hogy nem maradhatna-e akkor már itt? - magyaráztam.
- Hát, nem is tudom. 4 fiúval. Féltem őt! - gondolkodott.
- Nem lesz semmi gond - bizonygattam, hisz nem tennénk vagy tennék semmit sem, amire esetleg gondolhatott.
- Hát - kezdett bele mondanivalójába, majd csak pár perc múlva szólalt meg újra. - Ne, jó, de holnap hazakíséred! És aztán óvatosan! Bízom benned, Calum! - egyezett bele végül.
- Köszönöm. Viszhall és jó éjt! - nyomtam ki a telefont.
Visszamentem a srácokhoz, akik szintén kidőltek és már aludták az igazak álmát. Felráztam Stellát, hiszen dzsekiben és cipőben nem aludhat.
Lassan nyitotta ki mogyoróbarna szemeit.
- Ajj, hagyjál! - dünnyögte.
- Hé, gyere! Csak öltözz át! - ültettem fel.
Átvezettem a mosdóba. Ott leültettem a kád szélére, majd visszasiettem a hálóba, ahol elő kaptam a bőröndömből egy pólót.
A fürdőszobába lépve Stel csukott szemmel egy dalt dúdolgatott. Elmosolyodtam rajta. Nagyon aranyos volt. Félálomban lehetett. Na, mindegy attól még áttudom őt öltöztetni én magam is.
- Stella - böktem meg egy aprónyit, hogy legalább kinyissa szemeit. Felhúztam őt, így előttem állt. Leszedtem róla a dzsekijét.
- Emeld fel a karjaidat! - utasítottam.
Szerencsémre hallgatott rám. Lassan lehúztam róla bézs színű pólóját, aztán kigomboltam a nadrágját, ami lecsusszant formás lábairól. Nem mondom, hogy nem gyönyörködtem a látványban, hiszen Stellát még a tökéletesnél is tökéletesebb alakkal áldotta meg a sors.
Azt sem tudtam megállni, hogy ne érintsem meg őt, így végigsimítottam az oldalán.
- Ez csikiz - kuncogott lehunyt szemekkel, s azzal visszahozott a jelenbe és meggátolta, hogy elveszítsem a fejem. Gyorsan ráadtam a pólómat, ami formás combjai közepéig ért. Úristen, megőrjít ez a lány!
Visszaültettem a kád szélére, hogy lábbelijét és nadrágját is levehessem róla. Miután sikeresen kész lettem ezzel, visszavezettem a hálóba. A mackót a kanapéra ültettem, majd befektettem Stellát az ágyba.
Összehajtogattam az enyéimhez képest apró ruháit, majd a rózsaszín szőrmók mellé tettem. A bőröndömből elővettem magamnak egy alsónadrágot és egy rövid ujjú pólót. Ezután besétáltam a fürdőszobába, hogy felfrissítsem magam egy kellemes zuhannyal. Ezt végrehajtottam, aztán miután felöltöztem, visszamentem a hálóba.
Továbbra is aludtak mind a négyen. Befeküdtem Stella mellé, majd közel húzódtam hozzá és átkaroltam a hasát. Megnyugtató volt, hogy magam mellett tudhattam őt.

2014. szeptember 1., hétfő

20. fejezet: Ki lesz a következő?

Hali. :)
Megérkezett az új rész, amit nagyon remélek, hogy vártatok már és amit méginkább remélek, hogy tetszeni fog nektek. Nyilvánítsátok ki véleményeteket egy komment keretében és esetleg ha tetszik a történet, akkor iratkozzatok fel, illetve lépjetek be a FB-csoportba.
Jó olvasást! :)
FB-csoport: We need to be together
-------------------------------------------------------------------------------
Elindultunk a kijárat felé, viszont útközben megpillantottunk egy fotófülkét. Megiramoztuk, majd egyszerre öten, vagyis hatan ültünk be, hiszen Pinky kitesz egy embert. Én a padon foglaltam helyet. Jobb felemen Luke, a balon Calum ült. Luke előtt Mikey, a kiwi előtt pedig Ash térdelt. Köztük a nagy maci foglalt helyet. Csináltunk egy normális, mindenki mosolyog képet. Ezután elszabadult a pokol. Aki nem tudja, hogy mennyire őrültek vagyunk, az csak gondolja.
Sorban kiléptünk a szűk helységből. A gép kiadta a fotókat. Végignéztük azokat. Mindegyiken volt valami, ami viccesnek számít.
Elhatároztuk, hogy elmegyünk hozzájuk a szállodába. Kicsit hosszú útnak néztünk előbe, de ezzel mit sem törődve elindultunk. Félúton már nem bírtam cipelni a mackómat. Cal átvette tőlem, de nem sokáig vitte, mert találkoztunk néhány rajongóval, így Pinky visszakerült hozzám. Természetesen feltűnt a lányoknak a nagy rózsaszín plüss.
- Nagyon cuki ez a maci - szólt kedvesen egy kb. velem egyforma magasságú lány, majd a barátnőjével együtt hozzám léptek.
- Köszi - mosolyogtam.
- Honnan van? - kérdezte a magasabbik lány.
- Cal lőtte nekem - mondtam büszkén.
Hümmögött egyet, aztán így szólt:
- Készíthetünk rólatok egy képet? - kérdezte, majd meg sem várva a válaszom oda hívta Calumöt.
A kiwi beállt mögém, aztán körülfonta a hasamat hosszú karjaival. Tisztában volt vele, hogy fel fog kerülni a világhálóra, mégis megtette. Elvigyorodtam a kép kedvéért, bármennyire is frusztráló volt ez a két lány.
Pár perc múlva bővült a tömeg legalább tíz lánnyal, így teljesen kívülre szorultam. Bár a fiúk jól szórakoztak a rajongóikkal.
A villanykarónak döntöttem a hátam, miközben Pinkyt magamhoz szorítottam. Épp a mackó fejét bámultam, amikor egy alak lépett elém.
- Mi van köztetek Calummel? - szólalt meg az idegesítő magas lány, akivel nemrég volt szerencsém beszélni.
- Most épp jó néhány lépésnyi hely - vontam fel a szemöldököm flegmán nézve fel a lány szemébe. Nem hagyhattam, hogy gyengének nézzen.
- A kérdésemre válaszolj! - emeltem fel egy kicsit a hangját.
- Válaszoltam - vontam vállat.
- Mondták már, hogy mennyire ostoba vagy? - keményített be.
- Mondták már, hogy nagyon idegesítő vagy? - vágtam vissza.
- Mondták már, hogy csak egy ribanc vagy? - kezdett el sértegetni.
- Tessék? - döbbentem le.
- Jól hallottad. Csak egy ribanc vagy. Először Luke, aztán Calum ... Ki lesz a következő? - folytatta a mocskolásomat.
- Így gondolod? - gurultam be.
A lány csak bólintott egyet.
- Igen? - vontam fel a szemöldökém.
Mérgemben levágtam szegény Pinkyt a földre. A lányhoz léptem. Nagyon kevés hely volt köztünk. A képembe suttogta, hogy 'ribanc'. Na, ekkor nem kellett több. Nekiugrottam a csajnak, így a földre zuhantunk. Ő felsikított, én meg a hajába kaptam és tépni kezdtem. Fordultunk egyet, ezáltal ő volt fölényben. Elkapta kezeimet. Összefogta azokat az egyik kezével, a másikkal nekem támadt. Fordítottam helyzetünkön, amikor sikerült kiszabadítanom apró kézfejeimet. Nem akartam tovább verekedni, ezért felálltam, majd a kezemet nyújtottam a lánynak, hogy segítsek neki felállni, de ő ahelyett, hogy elfogadta volna, kigánycsolt, így a földre zuhantam. A lány feltápászkodott. Mellém lépett. Belémrúgott, aztán lehajolt hozzám. Bal kezével összenyomta az arcomat, s ezáltal picit felemelte a fejemet a földről.
- Látod, te vesztettél! - nézett haragosan és egyben büszkén a szemeimbe.
Visszalökte a fejemet, ahogy elengedte az arcomat. Elég nagyot koppant a koponyám a beton útnak lökődve.
- Az lehet, de Calum az enyém! - vágtam vissza neki.
Megfordult. Lenézett rám.
- Ne akard, hogy visszamenjek! - fenyegetőzött.
- Na, gyere! - álltam fel.
Közelített hozzám, mire én ugrottam, de nem értem el a lányt, ugyanis valami, vagyis valaki megakadályozott benne. Calum volt az. Elkapott hátulról úgy, hogy körülfonta a hasamat karjaival és teljes erővel szorított magához.
- Stella, nyugi! - próbált nyugtatgatni.
Arcát a nyakamba nyomta. Sikerült hatnia rám. Lehajtottam a fejem és apró kezeimet az övéire tettem. Kifújtam a levegőt. A kiwi lassan elengedett, ahogy a lányok is távolodtak tőlünk. A villanykarónál fekvő Pinkyhez lépkedtem, majd felvettem a földről.
- Na, menjünk! - indultam előre, mintha semmi sem történt volna.
Összeszorítottam a szemeimet. Fájtak a lány szavai és egyben a fejem, illetve az oldalam is, ahova kaptam egy kedves rúgást. Patakokban folytak könnyeim, miközben csak csendben lépkedtem az úton mögöttem a négy sráccal.
Muszáj volt megállnom a fejembe hasító fájdalom miatt. Pinkyt is elejtettem. Két kezemet a térdeimre tettem, így meggörnyedtem. Szaporán szedtem a levegőt.
- Stella! Minden okés? - guggolt mellém Cal. A többiek körbeálltak minket.
- Persze. Mindjárt-mehetünk-tovább - feleltem nyögve, minden szó után nagy levegőt véve.
Kiegyenesedtem, majd kifújtam a levegőt jó mélyről. Az oldalamhoz nyúltam és sántikálva folytattam utamat. Pinkyről Mikey gondoskodott.
Szerencsére nemsokára megérkeztünk a hotelbe, ahol minden levágtuk magunkat a két kétszemélyes ágy egyikére.
- Biztos, hogy minden rendben veled? - tette le mellém a macimat Mikey.
Csak bólintottam egyet, majd Pinkyt párnának használva elnyúltam az ágyon. Természetesen mellettem Calum, a másik ágyon pedig a három srác foglalt helyet.